----Tegnap elmentem megnézni az aktuális melón, hogy tették le a hungarocellt és a vasrácsot a kőművesek. Akkor láttam, hogy nylont nem tettek a hőszigetelésre. Felhívom a tulajt, ő meg a kőműveseket, aztán engem. Na mit mondott a tudományos betonozója??? Utólag ráteszi a nylont a csövek tetejére!!!!???? Persze!!! Én meg szigetelésbe húzom a padlófűtéscsövet, nehogy átmelegedjen a beton. És ezek házakat építenek. Siralmas. Elképzelem ahogy rárakja a fóliát a padlófűtő csövekre, elegyengeti, aztán ahol betont tesz tá lelapul a fólia a csövek közé, ha melléteszi akkor az előző kimozdul, és ez így menne. A beton meg tele lenne üregekkel buborékokkal a levegő szigetelné a meleget, a beton meg feltörne az üregek miatt. Ezt biztos ő is átgondolta tudományosan. Én sem tudok mindent, de tudom kitől kell kérdezni. Igaz Hálbi?
----Panna olyan mintha kocsiban készült volna, pedig esküszöm, hogy nem. Egyfolytában ülne a kocsiban, és mutogatná merre menjünk. Gyereknapra autót kértünk neki. A héten a Tecsóba megint az autókba szerelmesedett bele(a babákra rá sem néz). Kapot megint hármat egy rugóért. (nekem összesen alig volt ennél több autóm fiú létemre.) A sanyarú gyerekkorom már megint. Na mindegy, elmorzsoltam pár könnycseppet az idő álltal barázdált szarkalábaimon. Elkalandoztam. Vissza Pannához. Elém áll és közli: "Megyünk sétáni Apával autóbal, sokat megyünk, arra megyünk." Hiába mondom neki, hogy 260 a benzin. Vettünk mindhármunknak fürdő rucit, meg ugye klímát is.. Na azóta van elborúlva az idő. Szinte kabátot kell venni.
----Vasárnap még király idő volt, elmentünk (persze kocsival) a kisduna partra. Sétálni nem nagyon akar a leányzó. Mindegy "kikukáltuk" az ottani játszóteret. Aztán irány a Fekete cukrászda. Panna kapott egy gombóc csokifagyit. Tanítottam hogyan kell fagyit nyalni-enni. Kis idő elteltével aki elment a kocsi mellett mind bevigyorgott. A Panna orrjukában is fagyi volt. Hogy az arcán mennyi volt, azt nem is mondom... Úgy (is) szép a gyerek ha maszatos.
Felvették az oviba, már ki is írták. Ez már tuti. Mostanában kicsit bújósabb lett. Átöleli a nyakam lába a hasamon és mondja "én is szeretlek". Ezek a pillanatok nagyon jók és meghatóak, csak elenyészőek a rosszaságra forított időhöz képest. Sajnos.
----Tegnap a Mamimnál voltunk a prücsökkel. Mamim sokszor hívja úgy a Pannit, hogy "Boldogságom". Mikor köszöntünk el a Panna modja Mamimnak. Szia Boldogságom. Hihetetlen dolgok ezek.
---Na helló Boldogságaim. Majd írok. Tele vagyok anyaggal. Mármint írandóval. :-))))
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése