2009. január 30., péntek

Két gonddal kevesebb....

A tegnap nagyon termelékeny volt. Délelőtt átvették tőlünk az önkormányzati lakást, amit sikeresen kifestettünk. Szerintem jól is sikerült. Bár a műszakis aki átvette meggyanusított egy másik fallal is, de miután megkopogtatta elhitte, hogy azt nem én építettem. A lényeg, hogy nem kötöttek bele semmibe. Már csak a lóvét várjuk.

Délután pedig az ügyvédünkhöz mentünk cég székhelyet módosítani. Előre féltünk, mert eddig amikor a Panna meglátta az ügyvédet ordított torkaszakadtából. Most nem volt semmi gond. Járkált az irodába, csodálta a nyomtatót "kijött a papír" felkiáltásokkal. Az iroda is olyan mint a mi lakásunk, körbe lehet járni. Panna rótta is a köröket. Aláírtunk dumáltunk, az új ügyvédtanonc is sokat mosolygott Pannira. Ez lehetett az oka, hogy amikor elköszöntünk Panni ment puszit adni, mintha közeli ismerősök lennének. Hirtelen mi is meglepődtünk, de hát a gyerek az őszinte. Az ügyvéd úr lehajolt és megsimizte oldalról a Pannát, de látta itt bizony puszit kell adni. Aztán jött a tanonclány. Neki már mondta az ügyvéd úr, hogy bizony muszály lesz. Így ő is megkapta a cuppanósát. Ők is zavarban voltak, de jót derültünk az egészen.

Már csak a saját lakásunkat kell befejezni, de ez a hétvége a szoftvertelepítésekről fog szólni. Ma este már túl vagyok egy Windows-telepítésen. Holnap tápcsere lenne egy másik gépen, vasárnap meg vatera beállítás. És persze a mi gépünk is halódik.
Figyeld mutatom: ennyire voltam attól, hogy Linuxot telepítsek a saját gépünkre, de sajnos az internetes bankszoftver nincs Linuxra fejlesztve. Mivel azt így nem tudnám csak nagyon körülményesen használni le kell mondjak róla. Pedig hittem benne. Maradnak az ablakok. Csak nehezen esek neki a telepítésnek, mert túl sok amit vissza kell rakni.

A lényeg! Vettem lottókat, ezért hétfőn már nem kell mennem dolgozni.

2009. január 24., szombat

Panna napja..

A mai nap a Margó kikapcsolódásként takarít a bérlakásban, ezért ma egész nap én vagyok a pöttömmel. Reggel sütöttem neki bundás kenyeret, de nem evett belőle sokat. Pedig ő kérte. Aztán elmentünk a Plus-ba vásárolni. Sok minden nem kellett de ragyogó idő van, a gyereknek meg fáradni kell. Ezért motorozott, meg gyalogolt. Ebédre szokásosan tészta de nem evett sokat. Aztán elaltattam. (magamat is) de én pár perc után fölriadtam. Betakargattam, és irány a házimunka. Elpakoltam mosogattam, és most itt ülök.
!sonáJ-nak üzenem, hogy nézze meg az időhöz fűződő megjegyzésemet az előző résznél.

Tediről még pár szösszenet. Megkérdezték a bakancsméretét, és automatikusan 3 számmal nagyobbat kért. Magyarázata szerint olyan magas a lábboltozata, hogy csak cipőgyártónál tud magának csináltatni lábbelit. Utólag mikor egyszer visszajött valamiért, akkor mezítláb szált ki a kocsijából (így vezetett). Na akkor láttam meg a lábát ami semmi jót nem sugallt. Még jó, hogy a cégnek nincs közös zuhanyzója. :-)
Felvett egy tiszta ruhát, akkor az 2 óra múlva úgy nézett ki, mintha már egy hónapja rajta lett volna. Még meleg volt mikor megkapta a gúnyát, de lelkesen fölvette a mellényt, kabátot mindent. Nagyon büszke volt, hogy ő biza J-é alkalmazott.
És hogy a kollégája miért Jimmy? Hát nem Imre volt, hanem magához a csepeli kakas által hősi halált halt királyhoz volt hasonlatos nem kis mértékben. Szakmailag mindkettő egy nulla volt, de már vállalkozók is voltak régebben. El sem képzelem mit művelhetnek egy családi házban.

Ma délután valószínűleg megint gombócot főzök immár rutinosan. Remélhetőleg. A gyereknek lesz megint. Ha nem akkor meg meglátogatunk valakit.

Izgat ez a céges disznóvágás... Kés lesz vajon vagy pisztoly? Nehogy megsebesüljön valaki...A disznón kívül persze.
Felkelt a nokedli, úgyhogy folyt. köv.

2009. január 22., csütörtök

Jé egy mese

Megnéztem a Távkapcs című filmet Adam Sandler főszereplésével, (akit egyébként nem kedvelek), és a film teljes mértékben alátámasztotta az előző írásomat, hogy mely dolgok fontosak az életben. A végére még Sandler-t is megkedveltem. Ajánlom mindenkinek aki nem tudja, hogyan éljen.

Mese Tediről, és Jimmyről!

Élt egyszer a kúrtafarkú ganédomb túloldalán két igen magasan kvalifikált épületgépész szakember. Történt egyszer, hogy ugyanahhoz a céghez jöttek ténykedni, ahol én magam is húztam az igát. Már az első találkozásunk is emlékezetes volt. Kérdeztem a kalácsadómat honnan szedték össze ezt a két messzirőljöttet.
Főnököm válasza csak annyi volt: Majd adunk rájuk céges ruhát, és akkor szépek lesznek.
Hát az élet nem csak játék és mese. Hiába a díszes dolmányos jobbos-ruha, ezek sem szépek, sem szimpatikusak, és mint később kiderült okosabbak sem lettek.
Olyannyira nem, hogy a kezükbe adott terveken a jobb, és a baloldal attól függött, melyik irányban álltak a folyosón. Így történhetett, hogy a felesleges gázvezeték csonkokat, (többszöri magyarázat után..) a vezeték rossz oldalán szüntették meg. Ez még nem is volna baj, ha mindezt nem egy másik folyosón csinálják, meg mint ahol kellett volna.
Ilyen csodálatos embereket vesz fel a cég, és én végezzek velük minőségi szerelést. Két nappal a felvételük után mondtam, hogy ha lehet, tanácsolják el őket. De ők kihúztak itt a cégnél vagy öt hónapot, az kb. 1 millába fájt a cégnek, meg a pótmunka amit a hibáik okoztak. És ezek után én nem vagyok lojális? Akkor ki is okozta a legtöbb kárt a cégnek?
Én időben szóltam.

Állítólag lesz céges disznóvágás, már alig várom. Sajnos nem érek rá aznap. Mikor is lesz?? J



Kicsi lányom folytatólagosan nem alszik ami nem tesz jót senkinek. Viszont új megnevezésem van, Fekvimosapa. Csak így egybe ahogy kell. Azé szeretem meg minden…Csak hát így nem lehet családi életet élni.

Jövőhét csütörtökön veszik át a bérlakást. A festés kész, parkettszegélyt kell javítani, és a takarítás van hátra. Ja és le kell szerelnem az ideiglenes lámpát, hogy ne lássák milyen szar a festés. Addigra meglesz. Egy nyűggel kevesebb. A garázs viszont már annyira tele van, hogy nem tudok beállni….Már GYALOG sem.
Tűrhetetlen a helyzet. Van egy eladó hűtőm, meg egy fagyasztóm. Nem érdekel valakit?
Szaré hugyé odadnám.
Panasz van, hogy nem lehet hozzászólni a bloghoz, de van akinek sikerűl. A többi ólvasónak megy? Na jó éjt.

2009. január 16., péntek

Ja a bontáshoz...

A Calibrás kollégának üzenem ültesse a haverokat a kocsiba és jöhetnek bontani ha hoznak innivalót, ennivalót meg szerszámokat. Ja és utánfutót a sittnek. :-))))

The Wall!

A tegnapi nap jött el a végleges döntése a régi otthonunk tulajdonosának, (Csevak Zrt.) LE KELL BONTANOM a falat amit nem volt egyszerű összerakni. Benne van vagy 100 rugómban és nem kell a köcsögöknek. Pedig ezzel csak javítottam a szaros, hőhidas, hagszigetelés nélküli ótvaros lakásukon. Köszönet az alsó szomszédnak. Majd írok neki egy jó köszönő levelet.

Viszont egész este csak én voltam a Pannival, és nagyon jó volt. Nyomdáztunk, házat építettünk, és ettünk almát is. Csak aztán pici lányom közölte, hogy gombóc. Honnan tudta, hogy van a fagyasztóba, nem tudom. (ajánlom a SPAR-os gombócot, mert finom.) Minden esetre este fél nyolckor nekiláttam szilvalekváros gombócot főzni, meg zsemlemorzsát pirítani. Morzsát viszont először készítettem, és jól meg is égettem. Na erre van a mondás, ha nem sikerül majd megeszik a gyerekek… Panni nem reklamált bevert 3 gombócot és már jól is volt. Persze kért hozzá egy kis kenyeret is, mostanában mindenhez eszik. De, hogy még a gombóchoz is, ez hihetetlen. Aztán persze teli szájjal beszélni próbált. Legalább jól evett. Utána fürcsiztünk . Ekkor jött haza az anyja, aki szóvá is tette: Ha apa jön meg fürdés közbe a gyerek kimászik a kádból…Ő jött meg, erre annyit mondott Panni: anya elhozta mamuszt.(a vaterán vett szobacipőt, amiért elment a postára)

Ő is mókázott kicsit a régi lakásba pihenésképpen. Vízkőoldás takarítás, remek programok.

Ma megint lojális vagyok a céghez. Bejöttem meg minden. Mindenki azt mondja, hogy nekem itt a cégnél jó de én ezt nem midig érzem így. Lehet, hogy belefáradtam a 4 hónapos felújításba, maszek, és cégesmelókba, és az évvégére kifújtam. Mégis a halásznak (Kox úr) van igaza. Nyerni kéne a lottón. Vagy újra ügyvezetni a saját cégem? CSAK A Berényi Mikinek megy úgy a cége, hogy nem csinál semmit és még a lóvé is dől. Mindenki receg a recessziótól, én meg nem tudom mihez kezdjek. Már régen mondom, hogy az építőipart kéne itt hagyni, de mégis csak ehhez értek vagy mi…Lehet, hogy velem van a baj? Nem tudok beállni a sorba, mint mindenki? Nem hat rám a fogyasztói társadalom olyan mértékben, mint azt szeretné? Az a baj, hogy megelégszem kevesebbel is? Baj, hogy szeretnék a lányommal lenni? Ha 18 éves lesz már úgysem lesz rám kíváncsi.

Lehet valami nagy multihoz kéne elmenni az 50.-ik senkinek? Szerintem ott sem érezném jól magam. Akinek van ötlete az segítsen. Kazánfűtő szívesen lennék egy olyan kazánházban amilyen a honvédségnél volt Tatán. Valami jó kis szolgálati beosztás, és még időm is lenne dolgozni mellette. Aki tud ilyet szóljon. Heti 2-3 napos munkahely lenne tökéletes. Biztonsági őr nem lehetek az túl egyszerű, és még az utcát is le tudom írni. (na ezt kevesen értik de mindegy)

Levonom a mai konklúziót: - Túl sokat gondolkodok.

- Nem iszom, nem dohányzom, és kábítószeres sem vagyok.

- Nem kurvázok.

- Szeretek otthon lenni.

- Nem vágyom havonta másik telefonra, (de még évente sem..)

- Szeretnék egy nagyobb biztonságosabb autót, de nem 8 milláért.

- Már családi házra sem vágyok. Bármi áron nem kell.

Lényeg a lényeg. Kilógok a társadalomból. Hogy ez baj, vagy sem azt mindenki maga döntse el.

2009. január 10., szombat

Blogindító

Na üdv az olvasóknak!

Már régen foglalkoztat a bloggolás, de most szántam rá magam az elkezdésére.
Sok dolog foglalkoztat amelyeket kiírnék magamból, és szeretnék leírni emlékezetes dolgokat, hogy ne felejtsem el őket.
Elkezdődött a 2009-es év. Gáz nélkül, ami egy gázosnak ugye nem annyira jó. Bár én kishal vagyok, de nem értem a buta emberek miért vásárolják fel a Tecsóban az olajradiátorokat. Az oroszoknak a legnagyobb exportcikke a gáz ugye? Tehát nem lehet érdekük elzárni a legnagyobb bevételi forrásukat. Ez csak erőfitogtatás. Pár nap és meg fog oldódni.

Ma összefutottunk a barátainkkal. Már mindenkinek gyerkőce van , és érdekes látni mennyit változnak az emberek 10-15 év alatt. Nekünk lett először csimutánk a közeli barátok között, örültünk is meg minden. De a többiek úgy néztek ránk mintha a holdról jöttünk volna. nem értették, hogy miért próbálunk rendszeres életet élni, alkalmazkodva a gyerkőchöz. Sokáig kételkedik az ember saját magában (jó esetben..) vajon jól csinálja-e amit csinál? Most látom, hogy én nem is változtam meg annyira mint a többiek, és nem érzem, hogy rosszul csinálnám..

Kicsi lányomról is fogok írni, ő az akinek a fejlődését, és mondásait nem szeretném elfelejteni. Bár nem tudom elfelejthető-e ahogy bolognai tésztát eszik kétpofára, és még kenyeret is kér hozzá. Jelzem ez kb. 700 Ft.-os kaja. Az anyja főzött isteni vadast marhahúsból (na az nem 700 Ft) erre közölte a kisasszony hogy nemjó és kiköpte a csőtésztát. A meki környékén meg közli, hogy aguge. Végül is fel lehet nőni tésztán, párizsin, sajtburgeren és csokin is. Mit tehetünk... Azért a mai bablevesből is jót evett, elvégre az én lányom.

Írok még majd munkáról, kollégákról, sztorikat a gépész szakmáról, esetleg a lakásfelujításomról is.

Na jó éjt. Folyt köv.