A játszótér...

-----És itt most nem a munkahelyi játszóhelyre gondolok. Ma nemzeti ünnepünkön lementünk a közeli játszóra kicsit homokozni. Remek vasárnapi program. Én legalábbis nagyon jól szórakoztam.
-----Éppen lent volt egy nagypapa két gyerkőccel. Egyszer csak mondja nekik: Na akkor menjünk... igyunk valamit. Hová kérdezi az unoka. Hát ide, a borozóba. És almalé van ott? Kérdezte a "kitikkadt" unoka. -Nincs. Kis idő múlva. -Körtelé van? -Nincs. -Akkor mi van? Málna meg jaffa van azt ihattok.
----Másik család érkezik 6 körüli kisfiú 1 körüli lányka anyuka nagyi kutya. A kutyát az első lendülettel kikötötték a dühöngő rácsához kiengedhető pórázzal. Legalább 2 métert kapott. Had mozogjon a szerencsétlen. Kis kölyök eggyérintőzik a kalitkában, rugdossa a bőrt(pont oda ahol a kutya ki van kötve a túloldalon). Megtöri a vasárnapi csendet ahogy zörög a dühöngő rácsa. Nagyi leül a padra, anyuka meg sétálgat a kicsivel. Öt perc rugdosás után: Anya figyeld!!
Jót rúgott a fociba(kb. ugyanolyat mint eddig.). Anyuka már mondta is. Szép lövés! Szerintem oda sem nézett csak úgy rutinból dicsért. Kutya meg csak ugatott egyfolytában. Én meg rázkódtam a röhögéstől.
----Egyfolytában pörgés van, nincs időm írni. Most is inkább szundítanom kéne egyet.
A héten nem saját akaratomból ellátogattam Pátyra. Köszönet érte Gábor bácsinak. Viszont ha már ott voltam, vettem néhány kakaós csigát és túrós batyut Pest megye legjobb pékségében
a pátyiban. Ajánlom mindenkinek. Egy baja van, az ott kapható dolgokat Norbi mélyen elítéli.
Pedig jó hatással van az emberekre. Még Ákost is kizökkenti a katatónukus állapotából. A déli szendvics előtt képes volt megenni a kakaós csigát, amit vittem neki. Ilyesmire ritkán van példa.
Panna is örült a csigának, és teli szájjal mondta: Kakaós csigát eszik a Panna. :-)

Mai megfigyelés vagy tanulság.
Régen mi is fociztunk a dühöngőkben és volt, hogy felnőttek mondták hagyjuk már abba.
Le is bontottak itt a környéken vagy 4-5 ilyen vasketrecet. Ha délutáni szunditásom helyett a rácsnak csapódó lasztit kéne hallgatnom, bizony idegesítene. Ezek szerint én is intoleráns kiállhatatlan felnőtt lettem? Valószínű, hogy más generációk problémáját csak akkor érti meg az ember, ha eléri azt a kort. Viszont akkor az emberek nem változnak semmit? Én hittem, hogy mi jobbak leszünk mint szüleink, de sajna úgy néz ki ez csak 20-30 év múlva derűl ki. Már ha megérem.
Na pá.